Testünk egyik valóban sarkalatos része maga a sarok, amely az egyik legnagyobb csont a lábfejet alkotó 26 csont közül. Részben nagyságának, részben elhelyezkedésének köszönhetően bizony alaposan helyt kell állnia, hiszen minden egyes lépésünk alkalmával komoly fizikai terhelésnek van kitéve (testsúly 1.25-szörösét viseli), a futásról nem is beszélve (testsúly 2.25-szöröse nehezedik rá). Ezért a sarok meglehetősen sérülékeny terület, és mivel a lépés elkerülhetetlen velejárója a mindennapoknak, az itt jelentkező fájdalom nagymértékben meghatározza az általános közérzetünket és mozgásunkat.

Sarokcsont sarkantyú

A huszárok által büszkén viselt sarkantyúhoz képest a sarokcsont sarkantyú korántsem ilyen vonzó dolog: sarkantyúnak nevezik ugyanis a sarokcsont kóros csontkinövéseit. Ezt a rendellenességet jellemzően a sarkat érő folyamatos túlterhelés és az ebből eredő irritáció váltja ki. Ez fakadhat egy nem megfelelő, például rossz helyen kitaposott vagy túlságosan lapos talpú lábbeli rendszeres viseléséből, állandó állással járó munkából, olyan lábdeformitásokból, mint például a lúdtalp, vagy éppen a túlsúlyból. 

Ezek közül egy is elég ahhoz, hogy ahol az izmok kapcsolódnak a csonthoz, az ín és a csonthártya találkozásánál a folytonos dörzsölés következtében gyulladás jöjjön létre, mely hosszú idő alatt a sarkantyúnak nevezett csontkinövéshez vezet. A sarkantyú a sarokcsontnak vagy a talp felőli, vagy az Achilles-ín felőli oldalán alakul ki. Ám a fájdalmat sokszor nem maga a kinövés, hanem a csonthártya gyulladása okozza. 

A talpi bőnye gyulladása

A sarokfájdalmat a talpon található vastag kötőszöveti szalag túlterheltsége is okozhatja. A plantaris fasciitisnek vagy más néven talpi bőnyének is nevezett kötőszövet komoly szerepet tölt be a láb boltozatának, illetve az itt található izmoknak és inaknak a működtetésében. Ha azonban folyamatos többletterhelés éri, akár 2-3-szorosára is megvastagodhat. A kiváltó okok hasonlóak, mint a sarkantyú kialakulásánál: nem megfelelő lábbelik, sok állás, túlsúly. A megvastagodott talpi bőnye gyulladása komoly fájdalommal járhat, különösen a kora reggeli órákban, amikor a talpunk még nincs kellőképpen bejáratódva.A nap folyamán a hosszú álldogálás vagy lépcsőzés során rosszabbodhat.

Mechanikai behatások, ütődés – főleg gyerekeknél

Elsősorban a gyermekek esetében a sarok ütődése (például egy rossz lépés következtében) szintén kiválthatja a tartós sarokfájdalmat. A fiataloknál ugyanis még nincs 100%-osan kifejlődve a sarokcsont, ezért az ütődés hatására nagyobb eséllyel jön létre a csontok, illetve a környező szövetek között dörzshatás. Az esetlegesen már sérült és ezért instabil bokaízületet azonban megfelelően kialakított stabilizáló gyermek bokatámasszal megtámogathatjuk, és ezen keresztül közvetetten a sarkat is védhetjük. 

A fejletlen sarokcsont következtében hasonlóan negatív következményekkel és sarokfájdalommal járhat a kamasz lányoknál a magas sarkú cipők korán kezdett viselése, valamint a túl lapos és kidolgozatlan talpú papucsok használata is.

• Alapvető, hogy az első fájdalmak megjelenésénél próbáljuk minél többet pihentetni a lábunkat, sarkunkat. 

  A fájdalom csökkentésére alkalmazhatunk hideg, jeges borogatást, de arra figyelni kell, hogy 15 percig alkalmazzuk közvetlenül a sarkon

  Ha addig rendszeresen kocogtunk, érdemes azt szüneteltetni egy időre, vagy ha korábban például aszfalton futottunk, a kemény felület helyett puhább futópályát kell keresni. 

  Eredményes lehet speciális nyújtó tornagyakorlatok rendszeres végzése, amelyeknek alapja a lábfej hátrafeszítése.  

  Természetesen nem árt a mérlegre is ráállni, és ha a számok túlsúlyt mutatnak, akkor egy kis fogyókúrával elérhetjük, hogy kisebb terhelésnek legyen kitéve a lábunk. 

  Nagy segítséget jelenthetnek a külső segédeszközök: a különféle ízületi lábtámaszok, a sarokemelő vagy sarokpárna, amelyek csökkenthetik a sarkat érő többletterhelést. 

  Mindenekelőtt azonban érdemes megfelelő cipőt választani mind a hétköznapokra, mind pedig sportoláshoz, vagyis kerülni kell a túl lapos és a túl magas sarkú cipők viselését egyaránt.

1. Amennyiben az otthoni módszerek rövid időn belül nem segítenek érdemben, mielőbb forduljon szakorvoshoz, ha a következőket tapasztalja:

    - duzzanat okozta fájdalom a saroknál, 

   - zsibbadás érzés, fájdalommal és esetleg lázzal kísérve, 

   - képtelen a normális járásra,

    - nem tudja visszafeszíteni a lábfejét, 

   - nem tud lábujjhegyre emelkedni,

    - sarokfájdalom tovább tart egy hétnél, vagy már nyugalomban is jelentkezik.

   A pontos diagnózis felállítása után van mód a szakszerű, célzott terápia meghatározására. 

   A problémától függően előfordulhat, hogy mindössze külső segédeszközre (sarokemelő, talpbetét vagy bokatámasz) van szükség, de az is lehet, hogy gyulladáscsökkentő gyógyszeres kezelést javasolnak, és ha az sem segít, esetleg szóba jöhet szteroid injekció beadása is. Konzervatív terápiaként a röntgenbesugárzás segíthet még. Amennyiben az előzőek nem segítenek, műtét is szóba jöhet. Minimális beavatkozással a talpi bőnye leválasztható a sarokcsonttapadásról, amely a panaszokat csökkenti lényegesen.

   A cikk megjelenését az Essity Hungary Kft. támogatta.