Tehermentesítés
Ínszalagszakadás esetén mindenképp forduljunk orvoshoz. A megfelelő terápia csak a pontos orvosi diagnózis után állapítható meg, a kezelés a sérülés típusától és mértékétől függ. Ha enyhébb részleges szakadás történt, elég a sérült végtag pihentetése, felpolcolása. Súlyosabb esetben előfordulhat, hogy az érintett végtagot gipszeléssel stabilizálják. Mindkét esetben fontos azonban a végtag tehermentesítése, folyamatos pihentetése, mivel még a legkisebb terhelésnek is komoly szövődményei lehetnek.
Fájdalomcsillapítás ínszalagszakadás esetén
A teljes szalagszakadás igen fájdalmas dolog, ami lassan gyógyul, ezért szükségessé válhat a fellépő fájdalom csillapítása. Ez történhet:
- célzott injekcióval,
- akupunktúrás módszerrel,
- lökéshullám-terápiával,
- jegeléssel.
Műtét
Teljes szakadás esetén gyakran műtéti beavatkozásra van szükség, ezt jellemzően MRI-vizsgálat alapján lehet eldönteni. Ha szerencsénk van, a műtét egy kisebb bemetszéssel, úgynevezett artroszkópiás eljárással megoldható, amely egy kevésbé megterhelő beavatkozás, így a gyógyulás ideje lerövidül. Máskor a szalagvégek varratokkal való egyesítése, esetleg szalagpótlás alkalmazása a megoldás, ami többnyire már nagyműtétet igényel.
Fizioterápia
A műtéti beavatkozást mindenképpen egy hosszabb ideig tartó rehabilitációs időszak követi, de erre abban az esetben is szükség van a kezdeti pihentető fázist követően, ha nem volt szükség műtétre. Ebben az időszakban kiemelt jelentősége van a gyógytornának, két okból is. Az egyik ok, hogy az inakat és szalagokat alkotó kollagénrost regenerálódását a mozgatás (nyújtás) aktiválja, és ezt szakszerűen csakis célzott, hosszú időn át kitartóan végzett gyógytornával tudjuk elérni. A gyógytorna hozzájárul ahhoz, hogy megelőzzük a mozgásunk tartós korlátozottságát, és az érintett testtáj visszanyerje eredeti mozgástartományát, a sérült ízület pedig minél stabilabbá váljon, továbbá az érintett stabilizáló izmok megerősödjenek.
A másik ok, amiért szükség van a szakszerű gyógytornára, hogy a spontán gyógyulás során nagy eséllyel alakul ki letapadás, amikor is az ín hozzátapad az ínhüvely falához. Amennyiben ez ellen nem teszünk, az egész életre kiható jelentős mértékű mozgáskorlátozottságot eredményezhet.
A gyógytorna mellett egyéb fizioterápiás módszerekkel, manuális technikákkal, proprioceptív tréninggel és egyensúlyfejlesztéssel is segíti a szakember a mozgásfunkció visszanyerését. Ebben jó szolgálatot tehetnek az érintett ízületet stabilizáló támaszok, mint a bokatámasz, könyöktámasz vagy térdtámasz, melyeket a megterhelő helyzetekben és sportolás közben a gyógyulást követően is ajánlott viselni, hogy tehermentesítsük az ízületeinket.
Egy szalagszakadást követően sajnos életünk hátralévő részében arra is oda kell figyelnünk, hogy olyan sportot válasszunk, ami nem terheli a sérült ízületeket és szalagokat. Az úszás, a gerinctorna, a séta vagy bizonyos esetekben a biciklizés jó választás lehet, de legjobb, ha a választást megelőzően konzultálunk egy szakorvossal vagy gyógytornásszal.