Sípcsont stressz szindróma

Az orvoshoz fordulás javasolt, amikor a mozgás akadályozza a mindennapi életvitelt és legalább öt napja tart. A diagnózis általában fizikális vizsgálaton és a beteg kórtörténetén alapul. Szükség esetén képalkotó vizsgálatok, például röntgen vagy MRI is alkalmazható a stressztörések kizárására.

Az MTSS kezelése elsősorban konzervatív módszerekkel történik. A pihenés, az érintett terület tehermentesítése és az edzések csökkentése vagy átmeneti felfüggesztése kritikus fontosságú a gyógyulás érdekében. A gyulladás és a fájdalom csökkentésére javasolt a jeges borogatás, pakolás alkalmazása, de szükség esetén, orvosi javallatra nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek is alkalmazhatóak a panaszok mielőbbi enyhítésére.

Hosszabb távon a láb megfelelő alátámasztását biztosító cipők viselése, valamint az edzésprogram fokozatos felépítése és a túlzott terhelés elkerülése segítheti elő a regenerálódást.

A sípcsont stressz szindrómából való felépülés nemcsak a tünetek kezeléséről, hanem a sérülés kiváltó okainak hosszú távú megoldásáról is szól. A teljes gyógyulás után is fontos a megelőző intézkedések fenntartása, hogy a probléma ne térjen vissza.

A rehabilitáció során célszerű gyógytornászt is bevonni, aki segíthet a testtartás, futótechnika és izomegyensúly helyreállításában. Sok esetben ugyanis nemcsak a láb izomzata, hanem a csípő és törzs izomzata is szerepet játszik a terhelés egyenetlen eloszlásában, ami közvetve hozzájárulhat az MTSS kialakulásához. A stabilitást és egyensúlyt fejlesztő gyakorlatok tehát kulcsfontosságúak lehetnek.

Ha a fájdalom megszűnt és a sporttevékenységek újrakezdése engedélyezett, fontos a fokozatosság elve. Kezdetben ajánlott az alacsony terhelésű mozgásformák (például kerékpározás, úszás) előnyben részesítése, mielőtt visszatérnénk a futáshoz vagy más nagy igénybevételű mozgásokhoz. Az edzések során célszerű kerülni a hirtelen intenzitásnövelést és ügyelni a regenerációra is.

Az ortopédiai talpbetétek használata segíthet abban, hogy a láb megfelelő pozícióban maradjon, csökkentve ezzel a sípcsontot érő ismétlődő stresszt. Az ilyen talpbetétet érdemes szakemberrel méretre készíttetni, különösen akkor, ha valakinél kimutatható biomechanikai eltérés – például pronáló vagy szupináló lábtartás – áll fenn. A bokának megfelelő stabilitást adó kompressziós támaszok szintén segíthetnek visszatalálni az egyensúlyhoz.

Ezen kívül érdemes figyelmet fordítani a megfelelő edzőfelszínek kiválasztására. A kemény beton helyett például a puhább, rugalmasabb talajon való edzés (például rekortánpálya, fű, futópad) kevésbé terheli a sípcsont körüli struktúrákat.

 A lábszár / sípcsont / fájdalom hátterében más okok is állhatnak:

- vádli görcse,

- alsó lábszár izomfájdalom,

- krónikus vénás elégtelenség,

- mélyvénás trombózis.

Bár a sípcsont stressz szindróma fizikailag korlátozó sérülés, pszichés szempontból is megterhelő lehet – különösen azok számára, akik komolyan veszik a sportolást. A felépülési időszak alatt a motiváció fenntartása és a türelem gyakorlása elengedhetetlen. Az MTSS kezelésének sikeressége szorosan összefügg azzal, hogy mennyire képes valaki elfogadni a gyógyulás folyamatát, és együttműködni az egészségügyi szakemberekkel a visszatérés érdekében.

A sípcsont stressz szindróma szerencsére jellemzően olyan sérülés, amelyből teljesen fel lehet épülni, de komoly figyelmet igényel. A tudatos megelőzés, a test jelzéseinek felismerése és a megfelelő regeneráció biztosítja, hogy a sportolás örömteli és hosszú távon is fenntartható maradjon.

Amennyiben úgy érzi, hogy valamelyik testrészének sportolás közben, rehabilitációs időszakban vagy egyszerűen a mindennapokban támasztékra van szüksége, válasszon az Actimove minőségi és megbízható termékei közül.