Tartalomra ugrás

Sípcsont stressz szindróma

A rendszeres mozgásra a legtöbbeket az motivál, hogy a sporttól jobban érzik magukat, javul a közérzetük, erősödnek fizikailag. Éppen ezért tud annyira lehangoló lenni, amikor maga a mozgás, a terhelés okoz panaszokat, mint például a sípcsonti stressz szindróma esetében is. A jó hír viszont az, hogy az állapot kezelhető, sőt némi odafigyeléssel meg is előzhető.

A Medial Tibial Stress Syndrome (MTSS), más néven sípcsonti stressz szindróma egy gyakori túlterheléses sportsérülés, amely a sípcsont (tibia) belső élén jelentkező fájdalommal és kellemetlenséggel jár. Leggyakrabban olyan sportolóknál fordul elő, akik hirtelen növelik az edzések intenzitását vagy időtartamát, különösen futás, túrázás, gyaloglás vagy ugrással járó tevékenységek során.

Mi okozhatja a sípcsont stressz szindrómát?

Az MTSS kialakulásának fő oka a sípcsontot és az azt körülvevő izmokat összekötő szövetek ismétlődő túlterhelése. Ez a túlterhelés gyulladáshoz és mikrosérülésekhez vezethet a csont és az izmok közötti kapcsolódási pontokon (íngyulladás, ínhüvelygyulladás, vagy izomhúzódás), illetve az erek / idegek nyomódása okozza a fájdalmat. Kockázati tényezők:

- statikai problémák, lábfej deformitás / lúdtalp, bütyök, magas lábboltozat/,

- hidegben való edzés,

-bemelegítés hiánya,

-kemény vagy egyenetlen felületen végzett edzés,

- rossz sportcipő,

-merev vagy gyenge izmok, izomegyensúly hiánya,

-boka beszűkült mozgása,

-túlsúly,

-nem megfelelő futótechnika.

Hogyan előzhető meg az MTSS kialakulása?

A sípcsont stressz szindróma megelőzése érdekében fontos a fokozatos edzésterhelés, a megfelelő lábbeli viselése, valamint a láb és a lábszár izmainak tudatos és megfelelő erősítése és nyújtása.

A sípcsont stressz szindróma tünetei

Az MTSS leggyakoribb tünete a fájdalom és érzékenység:

- a sípcsont elülső részén, 

- a bokánál, 

- különösen egyenetlen talajon, lejtőn lefelé menet, 

- a fájdalom lehet görcsös jellegű, nyilalló, egy ponton jelentkező, 

- a terület nyomásra érzékeny,

- a boka mozgása beszűkült,

- a panaszok heteken, hónapokon át fennállhatnak.

Hogyan lehet felállítani a diagnózist?

Az orvoshoz fordulás javasolt, amikor a mozgás akadályozza a mindennapi életvitelt és legalább öt napja tart. A diagnózis általában fizikális vizsgálaton és a beteg kórtörténetén alapul. Szükség esetén képalkotó vizsgálatok, például röntgen vagy MRI is alkalmazható a stressztörések kizárására.

A sípcsont stressz szindróma kezelése

Az MTSS kezelése elsősorban konzervatív módszerekkel történik. A pihenés, az érintett terület tehermentesítése és az edzések csökkentése vagy átmeneti felfüggesztése kritikus fontosságú a gyógyulás érdekében. A gyulladás és a fájdalom csökkentésére javasolt a jeges borogatás, pakolás alkalmazása, de szükség esetén, orvosi javallatra nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek is alkalmazhatóak a panaszok mielőbbi enyhítésére.

Hosszabb távon a láb megfelelő alátámasztását biztosító cipők viselése, valamint az edzésprogram fokozatos felépítése és a túlzott terhelés elkerülése segítheti elő a regenerálódást.

Tudatos felépülés és a sporthoz való visszatérés

A sípcsont stressz szindrómából való felépülés nemcsak a tünetek kezeléséről, hanem a sérülés kiváltó okainak hosszú távú megoldásáról is szól. A teljes gyógyulás után is fontos a megelőző intézkedések fenntartása, hogy a probléma ne térjen vissza.

A rehabilitáció során célszerű gyógytornászt is bevonni, aki segíthet a testtartás, futótechnika és izomegyensúly helyreállításában. Sok esetben ugyanis nemcsak a láb izomzata, hanem a csípő és törzs izomzata is szerepet játszik a terhelés egyenetlen eloszlásában, ami közvetve hozzájárulhat az MTSS kialakulásához. A stabilitást és egyensúlyt fejlesztő gyakorlatok tehát kulcsfontosságúak lehetnek.

Ha a fájdalom megszűnt és a sporttevékenységek újrakezdése engedélyezett, fontos a fokozatosság elve. Kezdetben ajánlott az alacsony terhelésű mozgásformák (például kerékpározás, úszás) előnyben részesítése, mielőtt visszatérnénk a futáshoz vagy más nagy igénybevételű mozgásokhoz. Az edzések során célszerű kerülni a hirtelen intenzitásnövelést és ügyelni a regenerációra is.

Alternatív megoldások a terhelés csökkentésére

Az ortopédiai talpbetétek használata segíthet abban, hogy a láb megfelelő pozícióban maradjon, csökkentve ezzel a sípcsontot érő ismétlődő stresszt. Az ilyen talpbetétet érdemes szakemberrel méretre készíttetni, különösen akkor, ha valakinél kimutatható biomechanikai eltérés – például pronáló vagy szupináló lábtartás – áll fenn. A bokának megfelelő stabilitást adó kompressziós támaszok szintén segíthetnek visszatalálni az egyensúlyhoz.

Ezen kívül érdemes figyelmet fordítani a megfelelő edzőfelszínek kiválasztására. A kemény beton helyett például a puhább, rugalmasabb talajon való edzés (például rekortánpálya, fű, futópad) kevésbé terheli a sípcsont körüli struktúrákat.

Mit kell tudni még a sípcsont szindrómáról?

 A lábszár / sípcsont / fájdalom hátterében más okok is állhatnak:

- vádli görcse,

- alsó lábszár izomfájdalom,

- krónikus vénás elégtelenség,

- mélyvénás trombózis.

Mentális egészség és türelem

Bár a sípcsont stressz szindróma fizikailag korlátozó sérülés, pszichés szempontból is megterhelő lehet – különösen azok számára, akik komolyan veszik a sportolást. A felépülési időszak alatt a motiváció fenntartása és a türelem gyakorlása elengedhetetlen. Az MTSS kezelésének sikeressége szorosan összefügg azzal, hogy mennyire képes valaki elfogadni a gyógyulás folyamatát, és együttműködni az egészségügyi szakemberekkel a visszatérés érdekében.

A sípcsont stressz szindróma szerencsére jellemzően olyan sérülés, amelyből teljesen fel lehet épülni, de komoly figyelmet igényel. A tudatos megelőzés, a test jelzéseinek felismerése és a megfelelő regeneráció biztosítja, hogy a sportolás örömteli és hosszú távon is fenntartható maradjon.

Amennyiben úgy érzi, hogy valamelyik testrészének sportolás közben, rehabilitációs időszakban vagy egyszerűen a mindennapokban támasztékra van szüksége, válasszon az Actimove minőségi és megbízható termékei közül.