Tartalomra ugrás

Sportos élet 50 éves kor felett? – Ezekre figyeljünk

Van, aki 50 éves kor felett sem riad meg az intenzívebb sportoktól, sőt, az sem ritka, hogy valaki csak ekkor kezd el egy új sportot. Szervezetünknek ebben az életkorban van csak igazán szüksége a mozgásra, ráadásul ami jó a testnek, az jó a léleknek is. A sportos életmód segít az időskori betegségek megelőzésében, továbbá segít megőrizni lelki egészségünket. Mindezek mellett azonban muszáj számolni azzal, hogy a testünk már nem feltétlenül tudja ugyanazt a terhelést elviselni, mint régen, ezért fontos meggondolni, milyen mozgásformát választunk és hogyan végezzük azt.

Számos oka lehet, miért kezd el az ember sportolni, vagy vág bele új sportágba az ötödik X-en túl. Van, aki rehabilitációs céllal teszi, van, akit az új élmények hajtanak, de olyan is van, aki egyszerűen csak kíváncsi, mire képes a szervezete. Fontos azonban, hogy tisztában legyünk a határainkkal. Ami jól ment fiatalon, nem biztos, hogy ugyanolyan jól fog esni most is.

Az első lépések a sportos élet felé – mire figyeljünk?

Mielőtt bármibe is belevágnánk, fontos tisztába kerülnünk azzal, körülbelül mennyi terhelést bír a szervezetünk. Ezt a testünk jelzéseire való odafigyeléssel magunk is kitapasztalhatjuk, de ha intenzívebb mozgásformát szeretnénk választani, kérjük szakember (személyi edző vagy szükség esetén kardiológus, gyógytornász) segítségét, véleményét. Emellett mindig fektessünk nagy súlyt a bemelegítésre, melynek célja fokozatosan felkészíteni a szervezetünket – a szív- és érrendszert, az izomzatot és az ízületeket – a fizikai igénybevételre. Megfelelő bemelegítéssel elkerülhetjük a sérüléseket.

Ezenkívül,

  • a terhelés alatt jól jöhet egy kis segítség a kényesebb ízületek megtámasztására, ebben segít a térd-, boka– vagy könyöktámaszték.
  • ha véget ér az edzés, sose felejtsünk el nyújtani! Ez legalább annyira fontos, mint a bemelegítés: általa elkerülhető az izmok lemerevedése.
  • fogyasszunk minél több folyadékot.
  • figyeljünk a testünk jelzéseire: ha az ízületeink elkezdenek fájni, azonnal tehermentesítsük őket.
  • ha bármilyen fizikai problémát érzékelünk, mindenképpen kérjük ki szakorvos tanácsát!

Mozgásformák, amik ideálisak a sportos élet kialakításához:

Kerékpározás

A kerékpározás kifejezetten sportos mozgásforma. Jól karbantartja a szívet és a keringési rendszert, nagy mértékben javít az erőnlétünkön, ráadásul zsírégető hatása miatt a fogyni vágyók is gyakran választják ezt a sportot. Ugyanakkor megterhelő lehet a térdízületek és a gerinc számára, ha rosszul megválasztott pózban kerékpározunk. Ez nem jelenti azt, hogy kerülni kellene a biciklizést, sőt, hiszen sok szempontból – még a térdízületek kenése miatt is – jótékony hatású mozgásforma, ha helyesen végezzük: üljünk egyenes háttal, az emelt kormányt fogjuk behajlított könyökkel, az ülés pedig olyan magas legyen, hogy a pedál legalsó pozíciójában a térdünk éppen egy picit be legyen hajlítva. A kerékpározás során a hátizmok kevésbé terhelődnek. Ezek erősítésére ellen mozgásként kiváló a hát illetve gyors úszás.

Jóga – a legjobb stresszoldó és tartásjavító egyben

Ha sokszor érezzük magunkat fáradtnak, és helyenként az ízületeink is jeleznek, érdemes kipróbálni a jógát, amely nemcsak az izmok, de a lélek sportja is. A jóga különböző változatai, a pilates és a gerinctornák segítenek megerősíteni izmainkat. Ennek köszönhetően erőteljes tartásjavító hatásuk is van, ezért kifejezetten ajánljuk azoknak, akik munkájukból adódóan napi 8-10 órát íróasztal előtt ülnek, majd amikor felállnak, nemcsak a hátuk fáj, de extrém mód kimerültnek is érzik magukat. A jóga segítségével visszanyerhetjük testi-lelki kiegyensúlyozottságunkat, és könnyebben küzdhetünk meg egyéb problémákkal is. Nem véletlenül mondják, hogy a jóga elsősorban lelkileg tölt fel. Ugyanakkor a jóga során nagyon fontos, hogy pontosan végezzük a gyakorlatokat, ezért kellő alapképzés nélkül otthon ne vágjunk bele egyedül a gyakorlásába. Jóga előtt célszerű gyógytornászt felkeresni, hogy kiszűrjük a gerincferdülést, mely akadályozhatja a gyakorlatok végzését.

Nordic walking – a sportos gyaloglás

A nordic walking olyan univerzális mozgásforma, amelyet kortól függetlenül mindenkinek ajánlunk. Ez a speciális gyorsgyaloglás – melynek technikáját érdemes szakoktatótól elsajátítani – nemcsak segít megelőzni az időskori betegségeket, de segítségével könnyebben le is győzhetjük őket. Legyen szó akár cukorbetegségről, magas vérnyomásról, depresszióról, csontritkulásról, a nordic walking az egyik legalapvetőbb, mellékhatásmentes „orvosság” rájuk. Ez a dinamikus mozgás jótékonyan növeli az erőnlétünket, karbantartja a szív- és érrendszert, és ha helyesen végezzük, ízületeink sem fogják megsínyleni még a hosszabb túrákat sem. Mindemellett segít a mozgáskoordináció javításában csontritkulás, csonttörés esetén.   

Vissza az edzőterembe – mire figyeljünk?

A legnagyobb veszély, ha sportelőzmény nélkül vagy hosszú kihagyás után kezdünk el edzeni, hogy nem tudjuk kellően felmérni a teherbírásunkat és a gyenge pontokat, ami akár komoly sérülésekhez is vezethet. Ezért nagyon fontos, hogy legalább az első néhány alkalommal kérjük személyi edző segítségét a megfelelő, fokozatos terhelést biztosító edzésterv kialakításához. Ebben az időszakban az edzőtermi gyakorlatokat sose végezzük egyedül, mindig legyen ott velünk valaki, aki támogatást nyújt és szükség esetén segíteni tud. Szerencsére a legtöbb gépen kiválaszthatjuk az állóképességünknek megfelelő programot. De választhatunk akár otthonra is valamilyen kényelmes edzőgépet, például szobabiciklit vagy elliptikus trénert a sportos alkat megtartása érdekében, csak ekkor fokozottan ügyeljünk a terhelés mértékére, valamint a bemelegítésre és a lazításra.

Úszás – tehermentesített ízületek, erősödő izmok

Az úszás az ízületeket kímélő sport. Ízületi problémákban szenvedőknek az egyik legjobb választás, hiszen egyáltalán nem terheli azokat, emellett az izmokat mégis rendkívül jól erősíti. Olyan izmokat is megmozgat, amelyeket más sportban kevéssé edzünk. Mindemellett az úszás jó hatással van a szív- és érrendszerre, a tüdőre és a teljes anyagcserére. Asztmás betegségben szenvedőknek is jó választás. Az elöl és hátul levő izmok szimmetrikus erősítésére a hát illetve gyors és mell úszást felváltva javasolt végezni.

Mozogni kell, de nem mindegy, hogy mit

Természetesen nemcsak a mozgáshiány, de az ízületet túlterhelő mozgás is káros lehet – legyen az túlzásba vitt sport vagy „csak” rosszul kivitelezett gyakorlat. 
 
A legfontosabb, hogy a sérült vagy érzékeny ízületet kímélő mozgásformát válasszunk magunknak: térdízületi porckopás esetén a kocogás biztosan rossz választás, míg váll- vagy könyökfájdalmak esetén választhatjuk akár ezt is a tenisz vagy a kézilabda helyett. De sokszor az is segít, ha változtatunk a kivitelezés módján: egy zökkenést elnyelő profi futócipő és a rekortán pálya vagy erdei ösvény az aszfalt helyett néha megoldást jelenthet a kezdődő, átmeneti fájdalmakra.
 
A már kialakult porckopás (artrózis), illetve a krónikus artritiszek esetén azonban legbiztosabb, ha az érintett ízületet kímélő és a tartó izmokat erősítő mozgásformát választunk.

Ízületkímélő sportok Víz, víz

Elsősorban a vízben végzett mozgás ajánlható a legtöbbféle ízületi probléma esetén, hiszen a vízben az ízületet érő terhelés jóval kisebb (a víz “leveszi” a testsúly 90%-át), ugyanakkor az izomzat munkavégzése a vízellenállásnak köszönhetően jelentős.
 
Vízi torna
Az aquafitness vagy a vízi gyógytorna kifejezetten erre a célra kifejlesztett mozgásforma. Érdemes keresni szakszerű edzési lehetőséget, de már az is jó, ha simán gyalogolunk, térd-, sarok- és karemelést végzünk a vízben.
 
Úszás
Az egyik legjobb mozgásforma az úszás a fent részletezett okok miatt. Célszerű a hátúszást kombinálni a mell- vagy gyorsúszással. A hátúszás előnyös hatása, hogy kíméli a csípő- és térdízületet, illetve a nyaki-vállövi részt, miközben jól erősíti a tartóizmokat.

Séta

Másik alapvető mozgásforma, amit mindenkinek, így az ízületi problémákkal küzdőknek is csak ajánlani tudunk, az a rendszeres séta, akár a váltott iramban végzett séta. Ez nem terheli túl az ízületeket, mégis mozgásban tart. Fontos a kényelmes, jó alátámasztást biztosító cipő, és lehetőség szerint a rugalmas talaj. Ha a csípő vagy az alsó végtag valamely ízületével van gondunk, viseljünk stabilizáló boka- vagy térdtámaszt.

Pilates, jóga, gerinctorna

Ezeknek a mozgásformáknak elsősorban a tartóizmok megerősítése áll a fókuszában, és ha szakszerű vezetéssel végezzük, elkerülhetjük az ízületek túlterhelését. Az oktatónak minden esetben jelezzük speciális problémánkat, aki szükség esetén némelyik pózt helyettesítő gyakorlattal fogja kiváltani.

Torna gumiszalaggal

Az akár széken vagy fekve végzett kímélő gyakorlatok, melyet a rugalmas gumiszalaggal végezhetünk, szintén a tartó és mozgató izmok erősítését és az ellenirányú izmok nyújtását, továbbá az ízületek kíméletes átmozgatását teszi lehetővé a túlterhelés veszélye nélkül.

Kerékpározás

Bármilyen meglepő, ez az intenzívebb mozgásforma is az ízületkímélő sportokhoz tartozik, mert nem terheli teljes testsúlyunk az ízületeket. A szobakerékpár az egyenletesre állítható terhelés miatt különösen hasznos megoldás lehet. Ám kiemelten fontos az egyenes tartás.

Amire oda kell figyelni

  • hosszan melegítsünk be, alaposan átmozgatva az ízületeket,
  • az edzéstervben lassan emeljük a terhelést,
  • kerüljük a hirtelen és az intenzív nyomással járó mozdulatokat,
  • ne tartsuk ki túl hosszan a nehéz pózokat,
  • fájdalom esetén tartsunk rövid szüneteket,
  • végezzünk levezető nyújtást,
  • használjunk ízületvédő krémeket,
  • szükség esetén használjunk különböző ízületi támaszokat.