Actimove vásárlása

Actimove vásárlása

Mit kell tudni a fasciáról, mint kötőszövetről?

Mindannyiunkat jó érzéssel tölt el, amikor ébredés után - mielőtt kiugranánk az ágyból -  nyújtózunk egy hatalmasat. Kevesen tudják viszont, hogy a nyújtózás során valójában nem is az izmaink, hanem az azokat borító kötőszöveti réteg, vagyis a fascia nyúlik meg. Ez a hatalmas háló, amely egyébként a fejünk búbjától egészen a kislábujjunkig mindenhol megtalálható a testünkben, azt a célt szolgálja, hogy egyben tartsa, valamint védje az izmainkat. Ha viszont a fascia túlfeszül, és emiatt sérülés éri, akkor az az egész láncra hatással lesz. De mi alapján különböztetjük meg a test különböző fasciáit, és mi ezeknek a funkciója? Egyáltalán hogyan tudjuk őket kellően megerősíteni? Cikkünkben ezekre a kérdésekre adunk választ.

A fasciáról általában

A fascia a teljes testet körülveszi, beburkolja az izmokat és összefüggő rendszert alkot. Mindent mindennel összekötve biztosítja a helyes mozgásláncok kialakulását, fontos szerepet játszik a tápanyagellátásban is.


Főbb funkciói: 

  • szövetek, szervek védelme és tápanyagellátása, 

  • mozgással járó stresszhatások egyenletes elosztása a testen belül, 

  • az izom védelme a túl nyúlástól és szakadástól, 

  • a dinamikus mozgások kivitelezése, 

  • szövetek pozíciójára és helyzetére vonatkozó információk továbbítása az izmok és a központi idegrendszer felé. 


A fascia rugalmasságát a benne található kollagén és elasztin biztosítja. Amennyiben nem elég rugalmas, sérül, a mozgás korlátozódhat. Ennek eredményeképpen túlterhelődik a test, fájdalom alakulhat ki, ami korlátozza a mozgást. 


A fascia sérülés legfőbb okai: 

  • egyoldalú mozgások, 

  • helytelen testtartás, 

  • inaktív életmód, 

  • sérülések okozta letapadások, 

  • életkor (idősebb korban a szövetek rugalmassága csökken). 


Gyors eredményt hozhat sérülés esetén a hengeres fascia lazítás, melynek hatására: 

 

  • a kötőszövet lazul, 

  • az ízületre nehezedő nyomás csökken, 

  • a túlfeszülő izom fellazul,

  • enyhülhet a fájdalom.

A fascia fajtái

Amíg az izmoknak kétféle kategóriája van - felső és mély izomzatok -, addig az őket körülvevő kötőszöveteket, a szervezetben elfoglalt helyük alapján, ennél jóval több, azaz hét nagy nagy csoportra osztjuk, amely a következőkből áll:

  • felszínes elülső,

  • felszínes hátulsó,

  • oldalsó,

  • spirális,

  • funkcionális láncok,

  • valamint kar- és mély elülső vonalak.

Az alábbiakban pedig egy kicsit alaposabban megvizsgáljuk ezeket a kategóriákat, hogy pontosan lássuk, mi is a különbség közöttük.

Felszínes elülső lánc

A felszínes elülső lánc elsősorban a törzs és a csípő behajlításáért, a térd kinyújtásáért, illetve a lábfejek felfelé történő mozdításáért felel. A felületes hátsó lánccal való szoros együttműködésének köszönhetően képes a test egyensúlyban maradni.

Felszínes hátsó lánc

A felszínes hátsó lánc a térdhajlattól felfelé történő mozgástartományon túl történő hajlításában, annak hátrahajlásban, illetve a kiegyenesedésben játszik komoly szerepet.

Oldalsó lánc

Az oldalsó fascia-lánc elengedhetetlen ahhoz, hogy a törzsünket és a lábfejünket oldalra tudjuk hajlítani, valamint, hogy a csípőnket ki tudjuk tolni. Az oldalsó lánc egyfajta izomzati fék is egyben, amely megakadályozza, hogy a törzsizomzat – a fenti mozdulatok következtében – komolyabban megsérülhessen. Emellet képes a test bal és jobb oldala közt egyensúlyt teremteni.

Spirális lánc

Ez a szalag – nevéből adódóan – spirálszerűen fut végig az egész testünkön. Szerkezetéből adódóan, szinte mindegyik másik lánccal szoros kapcsolatban áll. Erre pedig nagy szükség is van, hiszen nélküle nem tudnánk körkörös vagy tekergő mozdulatokat végrehajtani. A feladatai ugyanakkor nem érnek itt véget. A spirális lánc - az excentrikus és izometrikus összehúzódáskor - a törzsünket és a lábunkat is stabilizálja. E két feladatát ellátva tudjuk ezeket a mozdulatokat biztonságosan, sérülés nélkül végrehajtani. 

Funkcionális lánc

A funkcionális fascia feladata, hogy - a spirális lánchoz kapcsolódva - közvetítse az ellentétes oldali mozgásokat. Ennek köszönhetően képes a vállunk gyaloglás közben a csípőnkhöz képest ellenkező irányban elmozdulni. A funkcionális láncnak hála képesek vagyunk elvégezni olyan, elsőre egyszerűnek tűnő mozdulatokat is, mint a focilabda elrúgása, vagy a fej felett végzett karmozgás.

Karvonal

A karvonal-fascia nélkül a karjaink, illetve a hát közepén lévő izmok nem lennének képesek megfelelően ellátni a munkájukat, sőt, a bordákon, a nyakon is nagyobb lenne a terhelés, és ezáltal a légzés is meglehetősen nehézkes lenne, főleg sportoláskor. 

Mély elülső vonal

Ez az egyetlen olyan fascia, amely nem a mozdulatok megformálásában, hanem a többi lánc finomhangolásában játszik szerepet. Ha a mély elülső vonal valamilyen okból kifolyólag elgyengül, akkor megnő az esélye annak, hogy az adott izomcsoport megsérül.

Fontos, hogy az izmok mellett a fasciákat is kellően megeddzük!

Mivel az izmok munkavégzése, és nagyrészt még a légzés is az őket borító fasciáknak köszönhető, ezért nagyon fontos, hogy azokat folyamatosan igyekezzünk erősíteni. Ezt számos gyakorlattal elérhetjük, például:

  • jógával,

  • pilatessel,

  • tai-chi-vel,

  • gimnasztikával,

  • gyógytornával,

  • lazító és nyújtó gyakorlatokkal,

  • és olyan terápiás eljárásokkal is, mint a fascia-terápia vagy a triggerpoint.

Krónikus fájdalom esetén azonban fontos, hogy ezek a mozgásformák minél átfogóbbak és összetettebbek legyenek. Csak így tudjuk a fasciákat egyszerre átmozgatni és megerősíteni.  

Mindemellett a megfelelő ízületi támasztékok beszerzéséről is érdemes gondoskodnunk, amelyek segítségével tehermentesíthetjük az izmainkat, és az őket borító fasciát is, csökkentve a sérülések kockázatát.

‎