A kevert kötőszöveti betegség kialakulása igen lassú folyamat, és a korai tünetek még nem is feltétlenül szoktak okot adni az aggodalomra. A betegek kezdetben leggyakrabban csak:
- izomfájdalmat,
- izomgyengeséget,
- ízületi merevséget,
- hőemelkedést,
- az ujjak reggeli beduzzadását tapasztalják.
A felsoroltak nagy része alapján pedig azt is hihetnénk, hogy egy egyszerű influenzás megbetegedéssel állunk szemben. A legelső komolyabb tünet a Raynaud-szindróma, amely során – attól függően, hogy a betegség milyen szinten előrehaladott – a kezeink, valamint ujjaink belilulnak, elfehérednek, vagy pedig kipirosodnak. A szindróma ellen tüneti kezelés javasolt: viseljünk meleg kesztyűt és zoknit, valamint szedjük az orvos által felírt értágító gyógyszert.
Azonban mindig legyünk óvatosak! Attól, hogy a Raynaud-szindrómát sikerült megfékeznünk, még nem jelenti azt, hogy a kevert kötőszöveti megbetegedést is. Sőt! Mivel az MCTD a legtöbb szerv kötőszövetét megtámadja, számos más autoimmun betegségre jellemző tünetek is meg fognak jelenni idővel:
- romlik a tüdő oxigén-széndioxid-szénmonoxid cseréjének folyamata, és megnő annak keringési ellenállása. Ez azt jelenti, hogy a szív ugyanazt a mennyiségű vért sokkal nagyobb munkával tudja csak eljuttatni a tüdő szegmenseibe. Ez hosszú távon pedig fulladást, és a szív jobb féltekéjének elégtelenségét is okozhatja.
- romlik a vese kiválasztó funkciója, amelyet leginkább a magas vérnyomás jelez.
- begyulladnak az ízületeink és a vázizmaink.
- működészavar lép fel a nyelőcsőben, amely elsősorban nyelési nehézségekben nyilvánul meg.
- megduzzad a nyirokcsomó.
- a hajszálértágulatok miatt vörös foltok jelenhetnek meg a bőrfelületünkön, a szemhéj pedig lilás színű lesz, ritkán nyálkahártya fekély jelenik meg.
- illetve – nagyon ritka esetben – nyálkahártyafekély, agyhártyagyulladás, agyvérzés, trombózis, szívburok- és szívizomgyulladás, valamint szívritmuszavar is kialakulhat.
Idegrendszeri eltérések (fejfájás, agyhártyagyulladás, görcsök, súlyos esetben agyvérzés), trombózis, vesebetegség, szívburok- és szívizomgyulladás, ritmuszavar szerencsére csak ritkán fordulnak elő.
A betegek megfigyelése azért nagyon fontos, mert számos esetben néhány hónap, év alatt a korábban MCTD-nek gondolt betegség SLE-vé, szisztémás sclerosis-sá vagy polymiositis-sé válik.
Mindennapi használatra
