Mikor gyanakodjunk klimaxra?

Mumusként, tabutémaként tekintünk a klimaxra. Való igaz, hogy a változókor egy összetett lelki és biológiai jelenség, de az is igaz, hogy nem betegség és cseppet sincs benne semmi szégyellni való. Mára bizonyos, hogy mindkét nem esetében kialakul előbb utóbb, csak épp eltérő jellemző életkorban, különböző mértékű és jellegű panaszokat – tüneteket okoz. Van, akinél a klimax átélése és megélése inkább a testi változásokkal függ össze, van akinél sokkal inkább a lelki vonatkozások kerülnek előtérbe. Nők esetében jellemzően 45 és 60 éves kor között figyelhető meg, és néhány évtől akár egy évtizeden keresztül is eltarthat a menopauza. A férfiaknál jellemzően az 50. életév után jelentkeznek ezek a hormonális változások és több évtizedes kifutásúak is lehetnek. Ebben a cikkünkben csak a női klimaxra térünk ki, azaz menopauzával kapcsolatos kérdéseket járjuk körbe.

Perimenopauza

Ne szaladjunk ennyire előre. A tényleges menopauzát akár már évekkel korábban számos változás előzi meg, ami sokaknak fel sem tűnik, de van akinél már ezek is komolyabb panaszokkal - és adott esetben tünetekkel is - járnak.

A perimenopauza az utolsó menstruáció előtt évekkel elkezdődik, a változókorba (amely átlagosan 4-8 évig tart) tehát már viszonylag fiatalon is beléphetnek a nők. A tényleges menopauza többnyire az ötvenes éveik elején, a magyar nőknél átlagosan 50-51 éves korban következik be.

A perimenopauza első éveiben a hormonszint csökkenés még viszonylag csekély, így ez nem is okoz jelentősebb és folyamatosan megélt változásokat. Ami ilyenkor leginkább előfordul az az újonnan kialakult, vagy épp a korábbitól intenzívebbé váló premenstruációs tünetegyüttes, azaz a PMS...

A perimenopauza esetében sokan elbagatellizálják a panaszaikat és tüneteiket, nem kötik össze azokat a testben zajló hormonális változásokkal. Ez annak is köszönhető, hogy ezeket korábban nem tapasztalták meg, így nem is ismerik ezeket a tüneteket, és ezért fel se merül, hogy a hormonháztartással bármilyen összefüggése lenne ezeknek..

Az egyszer-egyszer megjelenő hőhullámot, dekoncentráltságot, idegességet, hangulatváltozást, alvászavart vagy szemszárazságot és egyéb tüneteket többnyire más okokra vezetik vissza. Sőt, ha fel is merülne bennük, hogy a változókor szelét érzik, igyekeznek elhessegetni maguktól a gondolatot, pedig igenis foglalkozni kell ezzel a jelenséggel, mert a nők életük egyharmad részét ebben az életszakaszban élik le.

Így kiemelten fontos lenne a megfelelő életminőség, a jóllét! Ne söpörjük a szőnyeg alá, ha perimenopauzára gyanakszunk, járjunk utána a tüneteknek és a megoldásnak is.

Menopauza és posztmenopauza

A menopauza egy nő életében azt az időpontot jelöli, amikor a rendszeres menstruáció elmúlik, azaz a petefészek tüszőhormon-termelése lecsökken, illetve megszűnik. Korai menopauzáról pedig akkor beszélünk, ha a petefészkek működése már 40 éves kor előtt leáll.

Az ismert változókori hőhullámok mindenféle előjel nélkül, élethelyzettől függetlenül, egyik-percről a másikra kialakulhatnak. Van, akinél csak rövid ideig tart ez az érzés, másoknál tovább. Ilyenkor a bőr kipirosodik - jellemzően az arcon, a nyakon és a mellkason -, a szívverés felgyorsul, majd hirtelen mindez épp az ellenkező végletbe csap át: az érintett fázni kezd. A változókor számos fizikai tünettel járhat. Ilyen például a fejfájás, súlyosabb esetben a migrén. A hajhullás, a szívritmuszavarok, a gyakori vizelési inger és a felszaladt kilók is jelezhetik a klimax kezdetét, ahogy a libidócsökkenés, nőknél pedig a hüvelyszárazság és az ezzel együtt járó fájdalmas együttlétek is.

Az alvásproblémák és a gyakori hangulatingadozások szintén a klimax természetes velejárói, amelyek egyeseknél - akik lelkileg is sérülékenyebbé válnak ebben az időszakban - depresszió kialakulásához is vezethetnek.

A menopauza elsődleges jelei között szerepel a testalkat megváltozása. A nőknél az egyik tünet, hogy hízásnak indulnak. Ha szeretnénk elkerülni a hirtelen súlygyarapodást, akkor oda kell figyelni a táplálkozásra, és a zöldségeket, rostban gazdag ételeket helyezzük az étrendünkbe, és kerüljük a zsíros és cukros ételeket.

Az ösztrogén nemcsak a női ciklust szabályozza. Hatással van az ízületek, porcok és kötőszövetek állapotára is. A csontritkulás veszélye is és az izületeink sérülékenysége is egyre fokozódik ebben a korban. Fogyasszunk kalciumban dús ételeket, de ne feledkezzünk meg ízületeink védelméről sportoláskor! melegítsünk be alaposan, használjunk megfelelő védőfelszerelést, vagy épp bokatámaszt, térdtámaszt, csuklótámaszt, stb.

A menopauza időszakában gyakori az úgynevezett befagyott váll szindróma is, amely összefüggésben állhat a hormonális változásokkal és a kötőszövetek állapotának változókori módosulásaival.

Tünetek csökkentése

A szakértők, életmód tanácsadók azt vallják, hogy a perimenopauza tüneteit általában véve egészséges életmóddal lehet a legkönnyebben kezelni. Azaz helyesen kell étkezni (például mediterrán diétát követni), sokat mozogni, kerülni a stresszt (például relaxáció, meditáció segítségével), mellőzni a dohányzást és a hasonlókat. Aki ugyanis egészségesebb és nyugodtabb az a korai hormonális változások kellemetlen testi és lelki hatásaival ugyanúgy könnyebben képes lesz megbirkózni, mint a későbbiekkel.

A menopauza bekövetkeztével az addigra már szokássá vált egészséges táplálkozás és életvitel könnyebben tovább vihető. Azonban megeshet, hogy a megfelelő életmód és a különféle gyógynövények használata, a relaxáció stb. már nem elégendőek. Legjobb, ha idejekorán és rendszeresen felkeressük orvosunkat, hiszen akár a hormonpótlás szüksége is felmerülhet. Aggodalomra ilyenkor sincs különösebb okunk, mivel hormonkészítmények felírására csak alapos kivizsgálás – konzultáció után, a kockázatok és előnyök kellő mérlegelését követően kerülhet sor.

‎