Az MR egy fájdalommentes, nem invazív képalkotó diagnosztikai módszer, amely rádióhullámokat és erős mágneses mezőt használ a test belső képeinek előállításához. Az „MRI” angol mozaikszó (Magnetic Resonance Imaging) a technológia lényegére utal: a mágneses mező és a rádiófrekvenciás jelek segítségével nyer képeket a test belsejéről. A módszer lényege, hogy a testben található hidrogénatomok (melyek víz révén nagy mennyiségben vannak jelen a szövetekben) viselkedése alapján képet alkot a szervek és szövetek szerkezetéről.

Hogyan működik az MR?

A vizsgálat során a beteg egy nagy, henger alakú készülék belsejébe fekszik, amely körülötte egy erős mágneses mezőt hoz létre. Ez a mágneses tér befolyásolja a test sejtjeiben található hidrogénatomok elrendeződését. Amikor a gép rádiófrekvenciás impulzusokat bocsát ki, ezek az atommagok „izgalmi állapotba” kerülnek. Amint az impulzus megszűnik, az atomok visszatérnek eredeti állapotukba, miközben energiát bocsátanak ki. Ezt az energiát érzékeny detektorok fogják, majd egy számítógép feldolgozza az adatokat, és részletes képeket készít. Az MR nagy előnye például a CT-vel szemben, hogy ezek a képek bármilyen síkban készülhetnek, ami jelentősen megkönnyíti a diagnosztikai munkát.

Mikor javasolt MR-vizsgálat?

Az MR-vizsgálatot számos esetben alkalmazzák, különösen akkor, ha a lágy szövetek pontos vizsgálatára van szükség. Ez a képalkotó eljárás minden másnál pontosabban képes kimutatni például a daganatokat, a stroke-ot, a sclerosis multiplexet vagy a sérvet a gerincvelőben és az agyban, de az ízületek, illetve az izmok állapotának felmérésére is használják például térd-, váll- vagy csípő sérülések esetén.

A hasüregi szervek, valamint a szív- és érrendszer vizsgálata során szintén hasznos támpontokat adhat egy MR felvétel, de a képalkotó eljárást a nőgyógyászati analízis során is segítségül hívhatják.

Mit mutat meg az MR?

Az MR nagy előnye, hogy kontrasztos, részletgazdag képet ad a lágy szövetekről, így könnyen észlelhetők az elváltozások, még azok is, amelyek más képalkotó módszerekkel (például röntgennel vagy CT-vel) nehezen láthatók. A vizsgálat segítségével jól elkülöníthetők az egészséges és kóros szövetek, így például az agyi területek, a porcok, ízületek, izmok és idegek állapota is pontosan feltérképezhető.

Az MR vizsgálatok alapvetően biztonságosak, mivel a képalkotás során nem használnak ionizáló sugárzást (mint például a röntgen vagy a CT), ezzel együtt azonban vannak olyan körülmények, amikor az MR használatát mérlegelni, vagy akár mellőzni kell. Az MR biztonsággal használható akár csecsemőkön és várandós nőkön is, de a terhesség első trimeszterében a képalkotó eljárás használata nem javasolt.

A vizsgálat során alkalmazott erős mágneses tér miatt bizonyos fémek jelenléte a testben kizáró ok lehet. Ilyen esetek például a pacemaker viselése, a fém implantátumok, protézisek használata, a beültetett hallókészülékek vagy a korábbi sebészeti beavatkozásból visszamaradt fémdarabok.

Gyakori tévhit, hogy a tetovált embereken nem lehetséges MR vizsgálatot végezni, ez azonban így nem igaz: a modern, ma engedélyezett tetoválófestékek már semmiféle problémát nem jelentenek a vizsgálat szempontjából. A régebbi, vagy házilag készített tetoválásokban valóban lehet vaspor, amely okozhat szövődményeket az MR használata során, ilyenkor az orvos feladata, hogy mérlegelje az esetleges kockázatokat és előnyöket, és azokról tájékoztassa a beteget.

Egyes esetekben szükség lehet kontrasztanyag beadására, ami még pontosabb képalkotást tesz lehetővé. Ezek a vénásan beadott anyagok általában jól tolerálhatók, de ritkán allergiás reakciót vagy veseműködési zavart okozhatnak. Éppen ezért a kontrasztanyagos MR előtt laborvizsgálattal ellenőrzik a vesefunkciókat.

Az MR-vizsgálat nem fájdalmas, de a gép zárt szerkezete és a hangos zajhatások miatt sokakban kellemetlen érzést kelthet. Akik klausztrofóbiásak, vagy nehezen viselik a szűk helyeket, illetve a kisebb gyerekek, akiktől nem várható el, hogy hosszabb ideig mozdulatlanok maradjanak, előzetes egyeztetés alapján akár altatót is kaphatnak. A vizsgálat időtartama általában 20–40 perc, de összetettebb esetekben akár egy órát is igénybe vehet.

A vizsgálat alatt nagyon fontos a mozdulatlanság, mivel a legkisebb mozgás is elmoshatja a képet, és megnehezítheti az értékelést.

Úton az egészség felé

A lágy szövetek, ízületek sérüléseinek, gyulladásainak feltárása és a pontos diagnózis az első lépést jelenthetik a megfelelő kezelésben és a gyógyulás felé vezető úton. Az ízületek rögzítésére szolgáló támaszok és stabilizálók pedig a megfelelő kompresszión és az egyenletes hőhatáson keresztül addig is segíthetnek enyhíteni a panaszokat, és támogatni a szervezet természetes regenerációját. A támaszok aktív életmód mellett segítik az ízületek stabil tartását mozgás közben (ezzel csökkentve a sérülésveszélyt), ugyanakkor jelentős szerepük van sérülés esetén a rehabilitáció elősegítésében is.

Amennyiben úgy érzi, hogy valamelyik testrészének sportolás közben, rehabilitációs időszakban vagy egyszerűen a mindennapokban támasztékra van szüksége, válasszon az Actimove minőségi és megbízható termékei közül.